| Következő esemény | Támadás Maszjáf ellen |
| Konfliktus | Szaracén-Asszaszin konfliktus |
| Dátum | 1176 |
| Helyszín | Maszjáf, Szíria |
| Következmény | Szaladin seregének visszavonulása Umar Ibn-La'Ahad halála |
| Szemben álló felek | |
|---|---|
| Parancsnokok | |
|
Szaladin | |
| A seregek összetétele | |
|
Ismeretlen számú: |
10.000 szaracén katona |
| Katonai veszteségek | |
|
Umar Ibn-La'Ahad |
Legalább egy nemes |
| Civil áldozatok száma | |
|
Ismeretlen | |
Maszjáf ostroma alatt Szaladin szaracén seregének és az Al Mualim vezette asszaszinok maszjáfi összecsapását értjük.
Háttér[]
1176-ban Maszjáf szaracén ostrom alá került, azzal a céllal, hogy a szaracénok vezére Szaladin szultán végleg felmorzsolhassa az Asszaszin Rendet. Al Mualim a szaracén táborba küldte kémkedni Umar Ibn-La'Ahad-t, hogy egy figyelmeztető levelet csempésszen a szultán sátrába, tudatva ezzel, hogy az asszaszinok bármikor képesek lennének az életére törni (így remélve, hogy a szultán lemond az ostromról). De a szaracén vezér felébredt. Umar menekülésre kényszerült, és kénytelen volt megölni Szaladin egyik hű emberét, hogy biztosítsa menekülését. De nem csak Umar volt az egyetlen kém Szaladin táborában. Volt egy másik asszaszin is Ahmad Sofian (Abbas Sofian apja), akinek a feladata a szükséges információk megszerzése volt Umar küldetéséhez. Ám Umar sikeres menekülése után lebukott, és keserves kínvallatások árán elárulta ki ölte meg a szultán emberét.
Áldozat[]
Másnap Szaladin nagybátyja, Shihab Al'din egy kisebb csapattal érkezett Maszjáf várának lábához. Azt az ajánlatot tette Al Mualimnak, hogy lemondanak a vár ostromáról és nem ölik meg Ahmad-ot, ha cserébe kiadatják Umárt. Umar Ibn-La'Ahad önként hagyja el a várat, és hal meg Ahmad helyett. Másnap a szaracén hadak elvonultak. Maszjáf asszaszin kézen maradt.