- "Altaïr: Elárultál minket. Minket, akik „testvérnek” szólítottunk és megvédtünk téged a rossztól. Masun: Azt tettem, amit helyesnek hittem. Ha ezért meg kell ölnöd... hát legyen. Nem félek a haláltól."
- ―Altair kivallatja Masunt, Maszjáf védelmezése után.
 |
F I G Y E L E M! A cikk a(z) Maszjáftól Firenzéig projekt része, így speciális védettséget élvez. A cikken jelenleg Gora94 dolgozik. Kérjük, csak akkor szerkeszd, ha nem tartalmi jellegű módosításokat kívánsz a cikken elvégezni, hanem csupán apróbb korrigálásokat (pl. nyelvtani hibák javítása)! Részletesebben erről a projektről ezen a lapon olvashatsz. |
Masun egy belső prédikátor volt Maszjáfban.
Életrajz[]
1191-ben, Masun és egy másik Asszaszin Jamal átállt a templomosok oldalára. Amikor a templomosok megérkeztek Maszjáf alá ugyanebben az évben, Altaïr Ibn-La'Ahad jeruzsálemi küldetése után Salamon templomában, Masun kinyitotta a kapukat, lehetővé téve a templomosoknak, hogy ostrom alá vegyék a falut.
Nem sokkal a Maszjáfi támadás után, Altair felfedezett egy levelet Masun árulásáról, amit egy falusi kosárfonótól szerzett meg zsebmetszésével. Masun egy félreeső területen felfedte a templomosok iránti hűségét, ezért Altair az árulót Al Mualim elé kísérte. Masun kapott egy utolsó esélyt, hogy bánja meg bűneit, de dacosan kiállt választása mellett, így Mentornak nem volt más választása, mint, hogy végezzen vele.
Személyiség és jellemzők[]
Masun nagyon buzgóan támogatta a templomosok nemesnek vélt céljait. Nagyon meggyőző volt, Al Mualimot Maszjáf Átkának kiáltotta ki, annak csekély képességeit ecsetelte, és az iránta érzett hűség dacolására buzdította az embereket, mindaddig míg a halál utol nem érte.
Végső Szavak[]
- Masun: Elég... feladom, feladom!
- Altaïr: Akkor beszélj gyorsan. Nem érdekelnek a kis játékaid. Miért árultál el bennünket, és kit szolgálsz?
- Masun: Mi a templomosokat szolgáljuk. Neked is őket kéne. Igaz célért küzdenek.
- Altaïr: Mi?
- Masun: Jamal.. Ő mesélt a terveikről. Megkért, hogy nyissam ki a kaput.
- Altaïr: Elárultál minket. Minket, akik „testvérnek” szólítottunk és megvédtünk téged a rossztól.
- Masun: Azt tettem, amit helyesnek hittem. Ha ezért meg kell ölnöd... hát legyen. Nem félek a haláltól.
- Altaïr: A sorsodról nem én döntök. Al Mualim lesz a bírád.
Altair Al Mualim elé kíséri Masunt.
- Al Mualim: Bűnösnek talállak téged, mert elárultad testvéreinket és utat engedtél ellenségeinknek. Mit felelsz ezekre a vádakra?
- Al Mualim: Esélyt adok, hogy megbánd bűneidet... hogy megtagadd a szívedben fészket vert gonoszt.
- Masun: Nem gonoszság van szívemben, hanem igazság! Nem bánok meg semmit.
- Al Mualim: Akkor meghalsz. (Leszúrja) Jó munkát végeztél, Altaïr, elnyerted a jogot, hogy újra kardot hordhass.
Al Mualim nyakába döfi kardját, majd letörli kezével annak véres markolatát.
Apróságok[]
- A Maṣūn (مصون) név "jól védettet", "megvédendőt" jelent arabul.
- Ironikus, hogy Masun árulását egy szimpla levélből megállapíthatták volna, de Altairnak hosszas vizsgálódási köröket kellett lefutnia, mint elkövetkezendő célpontjainál.
- Masun volt az egyetlen célpont, akit nem Altair ölt meg, minden más célpontnál a kihallgatások és információ gyűjtések elvégzése után rejtett pengéjével végzett.
- Masun hasonlóan nézett ki mint a többi templomos hirnök akiket Altair Jeruzsálemben, és Damaszkuszban hallgatott ki.
- Masun ítéletéről nincs egy szó sem az Assassin's Creed: Titkos keresztes háború című könyvben. Altair az ő leleplezése után azonnal Damaszkuszba ment, hogy végezzen Tamirral.
Galéria[]
