Politikai információk | |
|---|---|
| Állam | oszmán Birodalom |
| Irányítói | Templomosok |
| Frakciók | Bizánciak Oszmánok |
Történelmi információk | |
| Alapításának ideje | Késő Bronz korban |
Kiegészítő információk | |
| Gyilkossági célpontok | Shahkulu Manuel Palaiologos |
Derinkuyu egy rejtett földalatti város volt, Közép-Anatóliában, Kappadókia területén.
1509-ben a bizánci Templomosok újra megerősítették jelenlétüket az Oszmán Birodalomban. Elfoglalták Derinkuyu városát, és megtették székhelyüké, ezzel letéve társaságuk alapjait a Birodalomban.
1512-ben az Asszaszin Ezio Auditore meglátogatta a várost, hogy megtalálja az utolsó kulcsot, Altaïr Ibn-La'Ahad masyafi könyvtárához.
Története[]
A Templomosok székhelye[]
A 16. században a templomosok új székhelyet létesítettek Derinkuyu városban, miután kiűzték őket az asszaszinok Rómából. Amint megkaparintották a város feletti hatalmat, saját embereiket helyezték magas pozícióba, és hogy hatalmuk még jobban megszilárduljon, az utcákon bizánci templomos katonákat állítottak.
Manuel Palaiologos, akinek a családját megfosztották az oszmán tróntól, jó ideje Derinkuyu városában tartózkodott. Testőrségével és templomos társaival, Shahkulúval irányította a várost. 1511-ben a janicsárok kapitánya, Tarik Barleti eladott fegyvereket az itteni templomosok számára.
Asszaszin invázió[]
Ezio megérkezik Kappadókiába.
1511-ben Tarik Barleti beszivárgott embereivel, hogy kémkedjen Kappadókia területén. Úgy próbáltak a Templomosok közelébe férkőzni, hogy a városban észrevétlenül behatolnak és az ottani törvényeket betartva megpróbáltak közel férkőzni az ellenséghez. De ezután minden lépésükről részletes jelentést tettek a Janicsároknak. Bár a Derinkuyu városából kapták ki a legtöbb Templomos információ, Talik képes lett volna bármikor feláldozni Kappalókiát, ha ezzel befejeződik a folyamatos háború.
1512 májusában Ezio Auditore megérkezett Derinkuyuba. A városban találkozott Dilaranal, akit Tarik megbízásából Kappadókiába.
Pár órával később viszont elfogták a nőt, és börtönbe vetették. Hogy kiszabadítsa Ezio bejutott a Templomosok területére ahol kihallgatott egy beszélgetést Manuel Palaiologos és Shahkulu között.
Ezio kihallgatja Manuelt és Shahkulut.
Ebből megtudta az Asszaszin, hogy Dilara cellájához nincs kulcsa, Shahkulunak sem pedig az őröknek. Ezért Ezionak a piacra kellett mennie ahol megtalálta, az éppen szabadnapját töltő Nikolast. Gyorsan kizsebelte, majd visszaérve a Templomos cellákhoz gyorsan kiszabadított a nőt. A kiszabadult Dilara ekkor szembesült mily kegyetlenül bántak társaival, és a bosszú reményében Shahkulu után eredt.
Mikor beérte Ezio, épp az egyik elfogott besúgót, Janost agyon akarta verni a nyilvánosság előtt Shahkulu, hogy ezzel példát statuáljon a közöttük lévő árulóknak. Míg Dilara aggódva nézte az eseményeket, Ezio akrobatikus ügyességgel, feljutott a küzdőtér felettI párkányra, majd ráugorva végezni próbált ellenfelével a rejtett penge használatával.
Shahkulu fojtogatja Eziot.
Azonban mindez mégis hatástalannak bizonyult, mert a Templomos hirtelen megragadta Ezio nyakát és fojtogatni kezdte. Önvédelemből az Asszaszin Shahkulu vállába szúrta pengéjét, erre a férfi keze engedett a szorításból és ki tudott szabadulni.
A Shahkulu vállába hasító fájdalommal mit sem törődve felvette a harcot segítségére siető társaival együtt, de a harc nem tartott sokáig és a Templomosok elestek.
Manuel vadászta[]
Ezio, hogy észrevétlenül Manuel közelébe jusson, a város puskapor tartalékát felrobbantva pánikot keltett az emberek között. A robbanások sorozata, hatalmas felfordulás keltett és a tűz hamar terjedt egyre nagyobb területeket emésztve fel.
Megsemmisül az arzenál.
A fegyverraktárból felcsapó lángok és az emberek hangzavarára Manuel is előjött testőri kíséretével együtt. Megpróbálta nyugalomra inteni a városlakókat, de vállalkozása haszontalannak bizonyult. Ekkor bukkant fel Ezio. Jelenléte megijesztette Palaiologost aki inkább abbahagyta beszédét és elmenekült. Futás közben az Asszaszinra uszította őrségét, végül eljutott a város sarkában lévő nagykapuhoz.
Ezio sarokba szorítja Manuelt.
Azonban Ezio könnyen átmászta, és a Templomos után eredt. Manuel a földalatti kikötőben viszont csapdába esett, mert az emberek elmenekültek a hajókkal. Végső elkeseredettségében kardot rántott és párbajban megküzdött az Asszaszinnal. Manuelt hamar legyőzte Ezio.
Miután elvette az utolsó kulcsot, feltűnt Ahmet. Eziónak szembesülnie kellett, hogy a herceg a Templomos közé tartozik. Rövid beszélgetés után megparancsolta embereinek, hogy végezzenek az Asszaszinnal.
A Tűzvész[]
Miután a támadóival végzett, Eziónak is ki kellett menekülnie az égő városból. A lángok viszont nagyon gyorsan terjedtek és mindent, ami az útját keresztezte megsemmisült. Mivel a város zárt térben helyezkedett el, megrekedt benne a füst és lassan megölte a menekülő polgárokat.
Ezio miután kimenekült.
Amíg Ezio futva menekült Derinkuyuból, a hangos riadó szünet nélkül szólt, és néha egy-egy robbanás is megrázta a várost. A veszély ellenére sikerült kijutnia és feljutnia Piri Reis hajójára.
Apróságok[]
- Egyik interjúban Alexandre Amancio megjegyezte, hogy a város egyes részei Petra városára hasonlítanak.
- Míg a városban van Ezio körözési skálája változatlan marad
- Mivel Derinkuyu soha nem szabadult teljesen a Templomos kontrol alól itt a kivetett adó miatt 10%-al drágábbak a boltok.
- Miután Ezio elvégezte feladatát a városban, majd visszatért Konstantinápolyba, lehetősége nyílt arra, hogy újból visszamehessen Derinkuyuba. Érdekes módon a város ugyanolyan maradt, holott tűzvész martalékává lett.
- Azonban ez a hiba más helyen is előfordul. Megfigyelhető hogy a városban tűzvész utáni állapotokra utal pár dolog. Ilyen a megfeketedett fák, és, hogy egyetlen Templomos sem tartózkodik a várban, akkor sem, mikor Ezio megérkezik. Továbbá ha visszatérünk a konstantinápolyi kikötőbe, Derinkuyu ismét templomos kézre kerül.
- Csak egy kilátó van a városban.
Galéria[]
