- "Teljes életet éltem. Túléltem családom szégyenét, a korrupciót. Láttam és túléltem az Újvilág veszélyeit és sok mást."
- ―Giovanni Borgia, 1542-ben.[src]
Giovanni Borgia (1498 – 1548) Lucrezia Borgiának a fia, apja valószínűleg Perotto Calderon, de képbe jöhet még Cesare Borgia is.
Életrajz[]
Korai élete[]
- "Lucrezia terhes! Erre a komplikációra a legkevésbé volt szükségem!"
- ―Perotto, miután felfedezte Giovannit.[src]
Giovanni titokban született Rómában, Lucrezia Borgia VI. Sándor Pápa törvénytelen lánya által. Azonban apja személyét homály fedi. Lehetséges, hogy Perotto Calderon, egy titokzatos Asszaszin. De az is lehet, hogy Lucrezia testvére, Cesare volt az apja.
Giovanni születése nyilvánosságra került, s mindnyájan a halálát várták. Egy drasztikus mentőakcióba fogott Perotto, hogy megmentse feltételezett gyermekét. Kitört a börtönből (amelybe azért zárták, hogy ő és Lucrezia viszonya ne derüljön napvilágra), és elmenekült Agnadello-ba. Ott ismerte meg az Éden Darabja néven futó Leplet, amivel Perotto azt gondolta, képes lehet meggyógyítani fiát.
Amikor megérkezett, miután végzett az útonálló Borgia katonákkal, meggyilkolta két Assassin testvérét is. Perotto elkérte a leplet, hogy meggyógyítsa fiát, ami sikerült is, a kezdeti tiltakozások ellenére. Viszont a gyermek mentálisan örökre megváltozott.
Giovannit edzi kardozással Cesare.
Mivel Perotto végzett testvéreivel, bűnös lett mindhárom törvény szerint. Giovanni-t elvették tőle és Cesare Borgia-hoz került. Ceasare apjaként adta ki magát.
Giovanni-t arra képezték ki, hogy kegyetlen Cesare és későbbi barátja, Micheletto Corella mellett harcoljon. Ám ő elutasította a tanításokat, és elkezdett nőni irántuk benne a félelem és a gyűlölet. Mivel gyakran volt távol Cesare, Giovannininak engedték, hogy sok időt töltsön Lucrezia-val, akinek tetszett ez a kötődés, de szomorú volt így látja a fiát, hogy ilyen szélsőséges környezetben nő fel.
Az Éden Almája[]
- "Na, na hadd játsszam az Almával! Azt mondjátok, ez nem játék, de szerintem ez egy játék. Világít. Szép hangja van. Néha beszél hozzám, úgy, mint Consus."
- ― Giovanni játszani akar az Almával
Giovanni fogja az Almát.
Időnként, Giovanni nagyapja megengedte neki, hogy "játsszon" az Éden Almájával. Egyszer felfedezte, hogy Giovanni képes kapcsolni gondolatait az Almához. Képes volt, létrehozni egy Sas képet a semmiből. Giovanni kihasználta ezt a képességet, mint egy eszközt a védekezésre. Amikor ötéves volt, tanúja volt, hogy Micheletto megöl egy öreg embert, amit csak leckének szánt Giovanni-nak, hogy ismerje meg, milyen kegyetlen a világ. Giovanni megijedt és, használta az Almát (amit ő csempészett el a nagyapjától titokban), létrehozott egy illúziót amivel elijesztette Micheletto-t. Azonban, amikor Cesare felfedezte ezt, Giovanni büntetést kapott.
Giovanni használja az Alma hatalmát.
Giovanni is élte a maga életét, a hatalom mellett. Egyszer találkozott Fiora Cavazza-val aki sunyi módon, el akarta lopni az Éden Darabját az Asszaszinoknak. Gondolkodás nélkül Giovanni kikapta az Almát a kezéből és elszaladt vele. Fiora megfogadta, hogy elkapja. Attól tartva, hogy ezzel felkelti az őrök figyelmét, Fiora azt mondta neki, hogy hagyja abba, és megkísérelte ellopni az Almát tőle. Végül Cesare-hez került, aki megszüntette a felfordulást. Giovanni félve kérdezte Cesare-t mit tesz most vele, de ő egyszerűen csak elküldte a fiút a szobájába, és közölte vele, hogy az nagyon fájna neki.
Egyre inkább Asszaszin[]
- "Utálom a Papát. mert csak az Almával törődik nem velem. Zia mindig szomorú. El akarok menekülni tőlük! Máshol akarok élni.""
- ―
Francesco Vecellio Giovannival.
Végül, 1503-ban, Giovanni tervei szerint otthagyta korábbi életét a félelem mögött. Miután egy futár galamb hozott neki egy levelet, amelyet egy ismeretlen személy küldött neki, még több lett az önbizalma. Elment a találkozóhelyre egy szökőkúthoz, s mint utasította a személy, használta a "Látást" és felismerte az egyént a tömegben. Giovanni követte az egyén futárt a háztetőkön, míg végül utolérte a sikátorban, ahol hirtelen meglátott két tolvajt, aki megpróbálta kirabolni őt. A férfi leugrott a magasból, és belevetette magát a rejtett pengéjével a két férfiba, a fiú megmentésére sietve. Egyes néven mutatkozott be, majd Francesco Vecellio-nak mondta magát, akiről kiderült, hogy az egykori helyettese volt Perotto-nak.
Giovanni, Francesco ajánlatát boldogan elfogadta, hogy csatlakozzon "Éljen a Testvériség", kiáltották, és kiképezték az Asszaszin Rend szokásai szerint.
Utazás Mexikóba[]
- "Én tanulmányoztam a múltunk emlékeit, ezek a darabok az Édenből, és én is megfoghatom őket. Életemet elméleti és térképészeti úton is folytattam, de még soha életemben nem volt alkalmam vadászni."
- ― Giovanni, amikor elutazik az Új Világba.
Giovanni a Cortés hajón.
1519-ben, Giovanni biztos helyzetben volt Hernán Cortés hajójának fedélzetén, amely az Új Világ felé tartott. Mint kitűnő krónikás, és asztrológus, Giovannit azzal bízták meg, hogy a Testvériségnek azonosítson és hozzon vissza egy darabot az Édenből az azték, Tenochtitlan városából. Hosszas keresés után, több bálványt és a leletet fedezett fel. Az Éden Darabja egy kristálykoponya volt, birtokában egy azték papnak, aki többször emberi áldozatos szertartást végzett. Ezt felháborodás követte, hogy a spanyolok tanúi voltak egy ilyen brutális áldozatnak, Giovanni megölte a papot, és elvette az ereklyét.
A Cél, a Koponya[]
- "Maria tiltakozásának ellenére, sok időt töltök a koponyával. Legalább egy órát naponta. Belesüppedve, hallgatva. A zümmögés hangosabbra nőtt az évek során. Olyan érzés, mintha valami jönne."
- ― Giovanni tanulmányozza a koponyát.
Bombastus és Giovanni vizsgálják a Kristálykoponyát.
Visszatérve Európába 1520-ban, Giovanni magával hozta a Kristály koponyát és Bombastust, az Asszaszin Rend egyik tagját, hogy megleljék az utat. Bombastus biztos volt abban, hogy sikeresen fogják felfedni titkait, Giovanni szerint "nem beszélhetünk ezekről a dolgokról." Annak ellenére, hogy sok vizsgálatot tettek, azonban nem tudták, hogyan lehetne használni a koponyát. Ezt követően, rend tagjai kételkedni kezdtek Giovanni képességeiben. De Giovanni kinyilvánította, hogy a Koponya több mint egy díszes kincs. Mindazonáltal Giovanni kitartott a Koponya tanulmányozása mellett körülbelül 20 évig, és 1542-ben megkapta a válaszokat. Amikor felfedezte a Koponya halvány fénnyel izzott, megrázta, és hallani kezdett szavakat idegen nyelvű szavakat, valamint látomást látott, egy embert kínai öltözetben. Bár nem érti a nyelvét, rájött a férfi szándékára, és sietett figyelmeztetni a Testvériséget.
A Könyv Befejezése[]
- "A Könyv még nem teljes. Válaszokat kell még keresnem... szükség lesz a másik felére."
- ― Bombastus, Giovanninak.
Giovanni és Maria együtt kutatnak.
1527 után egy ideig véletlenül olvasta a kötetet, mely a titokzatos Bombastus tulajdona. Giovanni szemben Bombastus-al tovább kutat a válaszok után. Ugyanakkor a professzor kijelentette, hogy ő már nem tud többet segíteni neki, és hogy a könyv ne rendelkezzen több válasszal, mert így is hiányos. Így kezdődött a kutatás Giovanni elindult megtalálni a könyv másik felét, Bombastus tanítványa segítségével, Maria Amiel-el. Meglapították, hogy a kötet címe: "Az Isteni tudomány", és azt egy francia Nicolas Flamel nevű alkimista írta. Így eggyütt elutaztak Párizsba (Franciaországba). Ezen nyomon Perenelle Flamel is elindult, de úgy találta, hogy a kézirat csak fordítás. Azonban a kézirat tartalmazott Püthagoraszi szimbólumokat, és említést tesz a hermetikusokról. Giovanni Püthagorasz ősi templomának nyomaira bukkant, amit az Asszaszin Mentor Ezio Auditore da Firenze 1506-ban fedezett fel.
Vissza Baselbe[]
- "Giovanni hangulata továbbra is sötét. Amikor találkoztunk Troyesban, már tudtuk, hogy" a ez egy vipera fészek " Ez csak szóbeszéd. De nem mertem kérdezni." "
- ―Giovanni és Maria látogatása Troyesban.
Giovanni meggyilkolja a célpontját.
Útban vissza Baselbe, Giovanni ragaszkodott ahhoz, hogy Troyes felé haladjunk, bár nem mondta Máriának, hogy miért. Míg Maria időzött egy posztógyáros közelében Troyes "katedrálisánál”, Giovanni eltűnt mellőle, és nem sokkal azután, megkereste Máriát egy férfi, a tunikából elővillant egy piros kereszt. Nem sok idő volt a cselekvésre, Giovanni hirtelen megjelent a háta mögött, és végül elvette az életét a rejtett pengéjével. Bár eleinte Máriát vádolta "a vipera összeesküvő" látván könnyeit, rájött, hogy hibát vétett, hogy megvádolta, és most már jobban odafigyeltek az útjukon.
Giovanni visszatér Bombastus laboratóriumába.
Giovanni ezek kezdte felfedezni maga szerepét, ő és Mária elmenekültek Troyesba. Egy közeli erdőben voltak, amikor megtámadta őket "a kereszt kegyencei", Giovanni át tudta vezetni őket, és így elkerülték a további bajokat. Megérkezve a Baselbe, úgy vélték, hogy Bombastus megbolondult, és elkezdett a könyvégetésről beszélni, és az orvosokat azzal vádolta, hogy szentségtelen gyakorlatokat végeznek. Giovanni kénytelen lenyugtatni, később ő és Mária az év első felében megtaláltak egy könyvet a laboratóriumban.
Püthagoraszi Templom[]
- "El kell mennünk arra a helyre, Maria. Tudom, hogy ott van valami. Tudom! Bízz bennem!"
- ―Giovanni, egy térkép megtalálása után, ami a templom helyét jelzi.
A Püthagoraszi templom.
Némi idő elteltével, Giovanni felfedezett egy térképet, mely Püthagorasz-templomát jelzi, és megkérte, Máriát, hogy kísérje el. Bár tudta, hogy az előző látogató a templomban nem talált semmit, ő mégis ragaszkodott hozzá, tudta, hogy ott van valami, ami még mindig ott hever rejtetten, elzárva. Megbízott benne, és Maria elkísérte útjára. Ketten együtt merészkedtek le katakombákba. Giovanni megnyitotta az utat, átrendezett pár téglát és a világítás egy urnára irányult, amely megvilágította a szobában a tűz nyomát. Végül, ahogy belépett az utolsó szobába, hátborzongató mintákra lett figyelmes, számokat és jeleket látott.
Abban a pillanatban, Giovanni összeesett, és amikor felébredt, az arca is megváltozott, Maria megdöbbent. Ezután egy távoli hang beszélni kezdett, nem Giovanni volt, úgy tűnt, hogy ez az entitás sokkal régebbi, amely "Consusnak, a művelt Istennek"nevezte magát.
Modern Idők[]
- "A "Róma Gyermekei" történész csoport régóta értetlenül áll. De még ennél is zavarosabb Giovanni jelentéktelen életet követték."
- ― Giovanni ATS kutatása után.
Évszázadokkal később, Giovannit Róma Fiataljának, vagy a "Róma Gyermekének" nevezték. Érdekelt rejtély volt a szülei, valamint az események melyek befolyásolták számukra jelentéktelen életét. Az Abstergo Industries később elemezni kezdte Giovanni emlékeinek nagy részét, beleértve adott esetben születését, gyermekkorát, melyek elvezethetik őket az Éden Darabjához (Kristály Koponyához).
Jellegzetességek és személyiség[]
- "Maria: Emlékeztess miért is hagytam, hogy a férjem, legyél?
Giovanni: Mert úgy elbűvöltelek, és tudod, hogy sohasem hagylak cserben!"
- ―Giovanni és Maria a katakombákban.
Giovanni megvédi Máriát Párizsban.
Giovanni egy nagyon barátságos és magabiztos nemesember volt, aki gyakran beszélt, és ugratta barátait. Annak ellenére, hogy vidám természetű volt, indulatos is volt, egyszer kiabált és megfenyegette Bombastust hogy miért nem válaszol a kérdéseire. Komolyan végezte munkáját, mint gyilkos, gyakran elzárkózott, hogy koncentrálni tudjon a feladataira. Bár védték a szövetségesei, egyszer Máriát bántalmazták, és csupán gyanú volt, mégis a templomosok összeesküvésének vélte.
Fiatal korától kezdve, több vérző sebet kapott Giovanni, valószínűleg a lepel gyógyította meg mindig. Gyakran törnek elő emlékek belőle, beleértve Perottóról és Marcus Junius Brutusról. Ezen hallucinációk miatt, egyszer majdnem leszúrta Cesarét mikor is alvajárt, azt hitte, hogy Brutus és nagybátyja, Gaius Julius Caesar megvédi. Ám elfogták, és Micheletto meg is bűntette. Valószínűleg ezen okok miatt tudott beszélni egy misztikus lénnyel akit Consusnak neveznek, akit még senki sem látott. Consus arra bátorította, hogy csatlakozzon az Asszaszinokhoz, és végül eljusson Püthagoraszi Templomba.
Romantikus Élete[]
- "Hosszú idő telt el, mikor is Giovannival szemtől szembe vetettünk pillantásokat, dühe még mindig kiolvasható belőle. Érzelmei irántam erősek, még csak nem is remeg. Csókolózunk, szenvedélyesen."
- ―Giovanni és Maria végül együtt osztozik a romantikus pillanatokban.
Giovanni és Maria Troyesban.
Amikor találkoztak egymással 1527-ben, Giovanni és Maria elválaszthatatlan lett egymástól, ám rengeteget utaztak Párizsba és vissza Baselbe. Megvédték egymást a rablóktól, akik egyszer megpróbálták kirabolni őket, valamint a templomosoktól, akik megtámadták őket Troyesban majd, elmenekültek. Miután Maria véletlenül beszélt Giovanni egyik célpontjával Troyesban, Giovanni gyanakodni kezdett rá, és egy kést szegezett a torkának, és követelve, hogy árulja el miért szőtte össze a levet az ellenségével. Amikor Maria sírni kezdett, rájött, hogy a hibát követett el, és egy perc múlva megcsókolták egymást, és feltárultak, érzéseik. Évekkel később, Giovanni feleségül vette. Bár Mária csak később tette le Giovannival a hűségesküt az Asszaszin Rendnek, mégis támogatta a feladatait, sőt elkísérte a Püthagorasz templomának katakombáiba is. Együtt maradtak, legalábbis addig, amíg 1542-ben, amikor Maria veszekedett Giovanniaval, mivel a Kristály Koponya a rögeszméjévé vált.
Apróságok[]
- Giovanni már három Éden Darabbal érintkezett az Éden Leple, az Éden Almája és a Kristálykoponya. Idáig csak egy karakter kötődött ennyire az Éden Darabokhoz, aki Ezio Auditore volt.
- Giovanni egyike azon kevés tagoknak a Borgia családnál, akik nem voltak tagjai a templomosoknak, és az egyetlen ismert Asszaszin a családban.
- Giovanni felesége Maria, Ezio szüleinek a neve is Giovanni és Maria volt.
Giovanni portréja.